2014. január 25., szombat

MEGJELENT A JELADÓ EP










- Igen, itt vagyok a stúdióban, éppen a dalokat keverik
- Mi van? Ja... úgy olvastam kiverik
(telefonbeszélgetés stúdiózáskor)



Aki ismer minket régebbről, az tudja, hogy a 2009 óta létező - korábban Catfood néven futó - formáció számos változáson ment keresztül, 2010-ben például szinte teljes tagcserén estünk át... logikus lett volna más néven tovább folytatni, a fene se tudja miért vártunk erre 2012-ig, de végül megléptük ezt a macerás névváltást és azóta kisebb-nagyobb változásoktól eltekintve viszonylag egyenletesen tudunk dolgozni.
Ugyanakkor voltak akik a fejükbe vették, hogy a névváltás stílusváltással is járt, magukat bennfentesnek érző ismerőseink régi demóinkat mutogatták lelkesen az újonnan érkezőknek, hogy bezzeg régen kemény volt a banda mint a facsipesz.
Ennek fényében némileg hiánypótló mű a most elkészült EP, mivel a zenekar ősállapotában fogant szerzemények három példányát is tartalmazza. A megjelent dalok közül a  Pesti stressz számít viszonylag újnak.

JELADÓ

Kötelező koncertszámunk, már a debütáló koncertünkön is szerepelt. Szövegvilágát erősen meghatározta a rádiókban akkoriban új erőre kapott alterpop stílus, ami azóta is erősen tartja magát. A bandából mindenki hozzátette a saját személyes zenei ízlését, ez a folyamat azóta is tart, hiszen alig egy héttel a felvétel előtt erőteljesen áthangszereltük a koncerten megszokott változathoz képest, így némileg közelít ahhoz az eredeti elképzeléshez, miszerint ez egy vidám dal.
A szövegben 'titkos' utalások vannak kedvelt zeneszámokra nézve... valamint felhívták rá a figyelmemet, hogy olyan szó, hogy 'kitetovál' nem létezik.

PESTI STRESSZ

Legújabb számaink egyike, amit imádunk koncerten játszani a dalban rejlő dinamikai lehetőségek miatt. Dobosunk (Bogár) személyesen is kötődik a dal szövegéhez, mivel úgy érzi róla szólnak ezek a sorok, hisz megint fővárosi életbe kezdett.
Nekem a szám közepi instrumentális rész a kedvencem, mert kicsit felidézi a szombat esti pörgéseket.

SOHA NEM TUDOM
Egyetlen 'stadion-rock' típusú dalunk. Jellemzően az a szerzemény, ami alatt a koncerten a hölgyek közelebb húzódnak a színpadhoz, a pasik meg elmennek egy újabb sörért. Szövege egy fellépés utáni szenvedélyes, szerelmes este és hajnal naplószerű rögzítése. A dalt lassan 2 éve vonszoljuk stúdióról stúdióra, hogy úgy szóljon ahogy, ahogy elterveztük.

FORRÁS

Ez a kis cammogós dal egészen mozgalmi jellegű lett a végső formájában, köszönhetően az erős basszus szólamnak. Eredetileg a Cataflam/Bádogból házat kislemez harmadik dalának készült, de mivel úgy terveztük, hogy egy helyi rapper közreműködésével készül el visszatartottuk az anyagot, aztán végül mégis rap betét nélkül lett az igazi.

A felvételek az érdi Nortyx stúdióban készültek (a 'Soha nem tudom'-ot még a budapesti Echo stúdióban kezdtük el farigcsálni). Hasonlóképpen a borítókép is érdi vasútállomáson készült, miután lekéstük a Budapestre induló vonatot, maradt egy óránk a peronon való ökörködésre. Később úgy találtuk, hogy a kép végtelenbe vesző perspektívája jól illik a dal nyitószámában felhangzó első mondathoz: "nézem a távolt, élhetnék bárhol".

Fizikai formában az előző három kislemez anyagával együtt lát napvilágot egy 11 számos CD-n, amit koncerteken szerezhet be minden kedves érdeklődő.
Az EP anyaga letölthető MP3 formátumban innen:

Viszonylag rendszeres hangrögzítésünk ellenére még mindig van jókora adag dalmennyiség, ami lemezre kívánkozik (11 dal), nem is beszélve a folyamatosan születő új szerzeményekről. Ezek egy részét idén tavasszal vesszük fel. A Jeladó című számra klipet tervezünk.

Jó szórakozást mindenkinek! Csucsi!

Bogár, Bongyi, Balázs és Mátyás











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése